A tartósan monitor előtt ülők kevesebbet pislognak, ami a szem kiszáradásához, és ezáltal a látás minőségének romlásához vezet. Percenként átlagosan 22-24-szer pislogunk. Ha sokáig mereven nézünk vmit, pl. monitort, vagy olvasáskor ez a szám 7-10- re csökken.

A szem korai kifáradásának a munka során az alacsony pislogási szám a meghatározó tényezője. Tovább rontja a helyzetet, hogy a munkahelyek nagy részénél légkondi is működik, ami még tovább száritja a szemet.

Immár éles látással írom e cikket. Rettentő fontosnak tartom a szemünk világát, vigyáznunk kell rá, óvnunk, mint egy kincset. Mert mikor ez elvész, akkor tudjuk csak igazán értékelni, mint oly sok minden mást az életben.

Ez a blog az egészségről szól, és ezért a szemünk gondoskodása is helyet kap.

A héten vendégem lesz, Mikolasek Éva, iridológus. Tarts velem!

Milyen témákról olvashatsz a Szemünk Világa Hétben?

„Mennyit ér neked a szemed világa?

A rejtett kancsalság nehezen észrevehető, látszatra egészségesnek tűnő szempár együttműködési zavarát jelenti. A tökéletes térlátáshoz azonban kétszemes együttlátás szükséges, így azokban az esetekben, amikor a szem állása eltér a párhuzamostól, az agy csak hatalmas erőfeszítések árán tudja a képet tökéletesíteni, és a megfelelő háromdimenziós látást produkálni.

Bár a probléma gyakori, a rejtett kancsalság sokaknál nem okoz konkrét látási panaszokat, a páciensek legtöbbször szédüléssel, fáradékonysággal, migrénes fejfájással, hányingerrel, erős front- és fényérzékenységgel fordulnak orvoshoz.

Hogyan segíti életünket a jóga?

A jóga ősi indiai eredetű fejlesztőrendszer, melynek elsősorban nem a test, hanem a lélek és a szellem harmonikus kiművelés a célja.

Sajnos a mai „divatos” jógairányzatok mégis a testre teszik a nagyobb hangsúlyt,

a hatha-jógát tornatermekben oktatják, ahol sokszor az oktató

sem nagyon tud a testi vonatkozásokon túlmenően valamit is mondani

a jóga igazi céljáról és az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról.

Megdönthetetlen bizonyíték nincs, de szorgalmasan próbálják alátámasztani, hogy nem ugyanazokat a színeket látjuk.

Izrael Abramov pszichológus a Brooklyn College-ban, ötven éve tanulmányozza az emberi látást és agyi képábrázolást. Azokat az idegi mechanizmusokat vizsgálja, amelyek meghatározzák, hogy hogyan érzékeljük színeket. Legújabb kutatásukban a nemek közti különbségekre fókuszálnak.

A kutató és csapata szerint több árnyalat különbség is lehet a női és férfi színérzékelés között.