Lehet, hogy a hiperszuper térhatású filmek látványát nem csak a mozipénztárnál fizetjük meg? Erről szól ez a blogbejegyzésünk. Te pedig írd meg róla a véleményed!

 

Az Avatar mindenkit levett a lábáról, és végérvényesen berúgta a 3d mozik alatt a motort - hogy rögtön egy ilyen hülye képzavarral kezdjem :) Egy szó mint száz: a nem is olyan távoli jövőben egyre gyakrabban fogjuk felvenni a polarizált szemüveget.

 

Azonban a mesterségesen előállított térlátás speciális feladat elé állítja az agyat és a szemet egyaránt.

Az országban kb. 400 ezer, a világon mintegy 200 millió színtévesztő él.

A színlátás zavarai lehetnek örökletesek és szerzettek is. A nemhez kötött öröklődés miatt 20-szor több férfit érint a színtévesztés.

 

Okozhatja bizonyos gyógyszerek mellékhatása is, vagy más betegségek, pl. szürke- vagy zöldhályog.

Ha bármely típusú színérzékeny receptor hiányzik: színvakságnak (anopia) nevezzük.

Ha a receptorok mennyisége csökkent vagy nem működnek megfelelően, akkor színtévesztésről  (anomália) beszélhetünk.

 Statisztikák szerint - most figyeljetek, ez a durva - a dohányzás a látás romlásának egyik leggyakoribb okozója! Legalábbis a fejlett gazdaságú országokban ezt mutatták ki.

 

Az világos, hogy a retina érrendszere roppant mód érzékeny a dohányfüstre, és könnyen károsodhat is tőle.Nem csoda, hogy a rendszeresen pöfékelők sokszor számolnak be fájdalmas, égető szempanaszokról, könnyezésről. És ezek bizony nem jó előjelek.

 

A dohányfüstben lakozó anyagok, mikroszemcsék tudniillik a kötőhártya kémiai gyulladásának kiváltásáért felelősek, és ennek tünetei a fent említettek.

A szürkehályog műtét nem fájdalmas, de hasznos közbenjárás lehet. Így zajlik:
A szem környékét megtisztítják, fertőtlenítik, a szemgolyón kis, 2,8 cm-es sebet ejtenek, mely alagútszerűen van kialakítva a szövetek rétegei közt. Ez garantálja, hogy ne legyen varrat.

 

Modern eszközökkel és eljárással végzik a szemlencse UH-s zúzását, irrigálást, leszívását. A lencsetok-zsáknak épnek kell maradnia, ez lesz a műlencse ágya. A beteg közben beszélhet is, nem érez fájdalmat, mert érzéstelenítő szemcseppet kap a műtét előtt.

A kötőhártya viszonylagosan enyhe irritációja, a szaruhártya kisebesedése, és még számos más jele van annak, hogy pácban vagyunk allergiaügyileg. Vagy a szemünk legalábbis. A BBC online egészségügyi oldala összefoglalta a leggyakoribb szemallergiákat, azt mondom, érdemes ezeket átfutni.

 

Szénanátha a szemen

Azt írják, a kötőhártya-gyulladás szezonális jelentkezése a leggyakoribb allergiás megbetegedés, ami látószervünket érinti: az össznépesség 25 százaléka szenved tőle.

Képzeld el, hogy látásod tökéletesen éles - és ennyi elég is  javulásához. Legalábbis ezt állítják az amerikai Harvard Egyetem pszichológusai.

Ellen Langer, az amerikai Harvard Egyetem pszichológusa és kutatócsoportja kísérleteikben egyrészt azt próbálták igazolni, hogy a látás nemcsak a szem és agy közötti információáramlásból áll, hanem látásunk részét képezi az is, hogy adott helyzetben előzetes tudásunk alapján megpróbáljuk megjósolni, milyen látvány vár ránk.

Elég ritkán hallani a Farkasbogyó nevű gyümölcsféléről, pedig sok mindent érdemes róla tudni, többek közt azt, hogy erős látásjavító hatással bír. Hívják még lícium gyümölcsnek vagy goji bogyónak is.

A világon a második legtöbb C-vitamint tartalmazó gyümölcs, béta-karotint tartalmaz, mely a szívbetegségek ellen jó, gazdag B-vitaminban, antioxidánsokban, poliszacharidokban, immunerősítő, káliumforrás, sőt, rákellenes hatással is bír. Szexuális zavarok ellen is használják, öregedés-gátló, terméketlenség ellen is hasznos, májvédő.

Saci előző cikke után (lásd e bejegyzés alatt) én is kedvet kaptam, és utámentem egy-két dolognak látásromlás ügyben. Szövegbe öntöm most azt, amit olvastam.

 

Elmosodó betűk, távol tartott könyv.. Ismerős, ugye? Főleg középkorúaknál lehet ismerős a probléma, amit most nevezzünk nyelvtörő nevén: presbiópiának hívják.

 

 

Körülbelül 40 éves korban elkerülhetetlenül jelentkezik szinte mindenkinél, azon egyszerű oknál fogva, hogy az idő előrehaladtával egyéb szerveinkhez hasonlatosan a szemünk is megöregszik, a lencse veszít rugalmasságából, a szemizmokat jobban meg kell erőltetni a fókuszáláshoz.

Minden életkornak megvan a maga látással kapcsolatos sajátsága, periódusa, ezek befolyásolják, hogy mennyire látunk jól vagy rosszabbul.

Újszülött kor:

- áltagos túllátás kb. +2, +3 dioptria, ez csökken a szemgolyó növekedésével -> ideális fénytörésűvé válik a szem
(eleinte fordítva látnak mindent, majd pár hét alatt maguktól megfordítják a képeket)
- szemmozgásaikat nem szabályozzák még, sokszor kancsalok, ez később elmúlik, 3 éves korra az éleslátás és a térlátás is kialakul

Gyermek- és fiatal felnőtt kor:

- az egészséges szem kiválóan működik, jól fókuszál, nagyon közelre és nagyon távolra is ellát, apró dolgokat is élesen észlel; a szemlencse rugalmas

40-es évek:

- szemünk láthatóan öregszik, csökken a szemlencse rugalmassága, a közeli tárgyak, betűk messzinek tűnnek, homályosnak (messzebb tartjuk a tárgyakat)
- szemészetre kell menni, szűrővizsgálat fontos, olvasószemüveg gyakori

70-80 éves kor:
- olvasószemüveg dioptriája kb.

Hallani-olvasni arról, hogy az idősek körében egyre elterjedtebb az ún. időskori makuladegeneráció, ami röviden és tömören a látás romlásához, egyes esetekben pedig akár vaksághoz is vezethet, tehát vigyázni kell vele. Na de mi ez és mi okozza? Úgy tűnik, a betegség lehetséges kialakulása összefüggésben van a 'jó koleszterin' szintjét szabályozó gén mutációjával.

Már eddig is voltak a kettő közötti összefüggést kereső tanulmányok, azonban ezek a munkák nem kaptak különösebb figyelmet.