Hogyan előzzük meg kisgyermekeink szemének, látásának romlását?

Nagyon sok kisgyereknek már nagyon korán látásproblémát állapítanak meg, szemüveget írnak fel, és egész kis gyerekeknek is szemüveget kell hordani.

De biztos, hogy ennek így kell lennie?

Hogyan őrizhetjük meg természetes módon kisgyermekeink szemének, látásának egészségét?

A kérdés Dr. Bates amerikai szemorvos kutatásaira alapozva válaszolható meg.

Mik Dr. Bates látástréning gyakorlatainak az alapelvei?

1. Szemünk pihentetése. szemizmok ellazítása, bennük lévő feszültség oldása

Annak érdekében, hogy a kisgyerek látórendszere az alvások során megfelelően kikapcsolódhasson és tudjon pihenni, ezért jó, ha a gyermek teljesen sötétben alszik.

A University of Pennsylvania School of Medicine kutatói nemrégiben bizonyították, hogy a két éves kor előtti éjszakai fényhatás szorosan kapcsolódik a későbbi életkorban kialakult rövidlátáshoz. Tanulmányukban 479, 2-16 éves gyermek vett részt. A kutatók megdöbbentő eredményre jutottak: a két éves korukig lámpafénynél alvó gyerekek 55 %-a rövidlátó volt. Az éjszakai lámpánál alvóknál ez a szám 34 %, míg azoknál, akik sötétben aludtak, mindössze 10 %-nál fordult elő rövidlátás. Összességében a sötétben altatott gyerekek 66 százalékának normál volt a látása, összehasonlítva az éjszakai fénynél alvók 50 százalékával és a világosban alvók 29 százalékával. A kutatók azt ajánlják, hogy a csecsemőket és kisgyermekeket ne altassuk mesterséges fénynél.

2. Megfelelő szemmozgások kialakítása, helyreállítása

A gyerekek általában szeretnek izegni-mozogni, pörögni-forogni, dőlöngélni. Sok szülőt hallottam már, aki próbálta ezeket a játékos mozgásokat leállítani (Ülj rendesen a széken!, Ne mozogj! stb.) Pedig ezek a pörgő-forgó-hintázó mozgások rendkívül fontosak a jó látás, a megfelelő szemmozgások kialakulásához. Ne állítsuk le a gyereket, ha ösztönösen csinálja ezeket, sőt bátorítsuk, minél több ilyen mozgás legyen a napirendjében.

3. A természetes fény jelentősége

A látáshoz fény kell. Biztos mindenki megfigyelte már, hogy jó megvilágítás mellett, leginkább természetes fényben jobban lát, mint félhomályban, vagy borús, szürke időben. Akik sok időt töltenek kint a szabadban, természetes fényviszonyok között, azok jobban látnak, kevesebb látásproblémával rendelkeznek, mint azok, akik zárt helyiségben töltik inkább idejük nagy részét, illetve ilyen helyen dolgoznak. Ilyenkor a szemünk elszokik a természetes fénytől és még fényérzékennyé is válhat. Azonban ha a természetes fényhez visszaszoktatjuk szemünket, eltűnik a fényérzékenység és javul a látásunk.

Tehát töltsünk kint a szabadban minél több időt, hogy megfelelő ideig érje természetes fényhatás gyermekünk szemét. A napszemüveget pedig ne erőltessük, ha nem akarjuk, hogy fényérzékeny legyen a gyermek szeme. Extrém esetekben szükséges lehet a napszemüveg viselése, de sokan olyankor is felteszik, amikor még egyáltalán nem lenne szükséges. Hagyjuk, hadd játsszon a gyermek minél többet kint a szabadban természetes fényviszonyok között napszemüveg nélkül.

És otthon a redőnyt is elég akkor lehúzni, mikor feltétlen szükséges vagy a fényviszonyok miatt vagy a kánikulában a hőség miatt, de amennyire lehet próbáljunk inkább minél több napfényt beengedni a szobába, amikor nincs lehetőség rá, hogy a szabadban töltsünk időt.

Az ausztráliai Sydney Myopia Study kutatóinak felmérése szerint, amelyben 1765 hatéves és 2367 tizenkét éves gyerek szemét vizsgálták meg, bizonyították, hogy minél több időt tölt a gyerek a szabadban, annál kisebb a kockázat, hogy rövidlátó lesz. Az a természetes fény számít, amely stimulálja a retinát, amely így több dopamint bocsát ki, ami viszont gátolja a rövidlátásra jellemző szemgolyó-megnyúlást. Ha ehhez még zöld szín is járul, annál jobb, mivel az ember eredetileg az erdőben való élethez adaptálódott.