Nem tudom, Te hogy vagy vele, de én sokszor elgondolkodom, hogy milyen csodálatos az emberi szervezet. Az egyik legcsodálatosabb szervnek az emberi szemet tartom, ennek köszönhetően szépül meg a körülöttünk lévő világ. Nézzük meg, hogyan épül fel a szem és minek köszönhetjük a képalkotást.

Bármilyen egyszerűnek is tűnik, a látás bizony egy összetett és bonyolult folyamat. A körülöttünk lévő tárgyakról alkotott kép az agyunkban születik az úgynevezett látásközpontban.

A látás fő szerve a két szemünk. Szemeink gömb alakúak és meglehetősek kis méretűek, mindössze 2,4 cm átmérőjűek. A koponyacsontok által alkotott szemgödörben helyezkednek el, zsírszövetbe ágyazva. A külvilág felé védik a szempillák és a szemhéjak. Egyrészt a külső káros hatások miatt (erős fény, nagy szél stb) van szüksége védelemre, másrészt pedig a reflexes pislogással védi a szemet a kiszáradástól.

Kötőhártya és könny

A kötőhártya szintén résztvesz a szem védelmében. Ez egy átlátszó, vékony nyálkahártya, mely a szemhéjak belső oldalát és a szem elülső felszínét borítja a szaruhártya területét kivéve. Ennek speciális sejtjei egy speciális anyagot termelnek, melynek köszönhetően a könny fennmarad a szem elülső rétegén.

A könny a könnymirigy segítségével termelődik, mely a szemgödör felső részében található. A pislogások során a szemhéjak oszlatják el a szem felszínén. Fontos a könny termelődése, hisz a nedves szemnek köszönhető az éles látás. Ezenkívül védelmi szerepe is van, hiszen a számos szemfertőzés és károsodás kialakulását is megakadályozza. A könny egyébként a belső szemzugból az orrüregbe kerül.

Mintha fényképeznénk

A látás folyamata hasonló alapon működik, mint egy fényképezőgép képalkotása. Útja meglehetősen bonyolult: a tárgyakról a fénysugarak visszavetődnek és a  törőközegen (szaruhártya, csarnokvíz, üvegtest) és a pupillán (akárcsak a fényképezőgépeken a blende) át, egy változtatható fókuszú lencse, a szemlencse segítségével az ideghártyára vetül, ahol létrejön a kép. 

A fénysugarak először a szaruhártyára érkeznek. A szaruhártya egy teljesen tiszta, átlátszó törőközeg, ami a külső fehér ínhártyába illeszkedik be. Domború felszíne összetéríti a rajta áthaladó fénysugarakat. A szaruhártya mögött található a csarnokvíz, mely a szem elülső és hátsó csarnoka. A csarnokvíz termelődése és elvezetése közötti egyensúly alkotja a szem belső nyomását, amire nagyon nagy szükség van, hiszen így biztosítja a szemgolyó alakját és egészséges működését.

Tovább a szem felépítésének történetében...

A fény a pupillán keresztül jut a szem hátsó részébe. Körülötte található az irisz, melyben a pupillát szűkíteni és tágítani képes izmok találhatóak. Ezek szabályozzák a szembe jutó fény mennyiségét a környezeti fényviszonyoknak megfelelően. E folytatásában található a sugártest, belsejében a sugárizommal és a csarnokvizet termelő szövetekkel. E mögött van az érhártya, melynek feladata az ideghártya vérellátása.

A szaruhártyán kívül egy másik fontos törőközeg is van, ez a szemlencse. Ha egészséges a szemünk, ez egy kristálytiszta, domború képlet, mely a fényt az ideghártyára fókuszálja. Ha távolra tekintünk, a lencsét a körkörösen a sugártesthez felfüggesztő szalagok feszesek, és a lencse lapos. Ha közelre nézünk, akkor a sugárizom összehúzódik, emiatt a lencsefüggesztő rostok ellazulnak, és a lencse domborúsága saját rugalmasságánál fogva megnő. Ahogy idősödünk, a lencse rugalmassága csökken, így egyre nehezebbé válik a törőerő növelése.

A szemlencse 98%-a vízből áll. Ez egy átlátszó, kocsonya-szerű anyag, mely a szemgolyó térfogatának legnagyobb részét teszi ki. A fényt ereszti át a mögötte lévő ideghártya felé.

Egészséges szem esetében a szembe érkező fénysugarak az üvegtesten való áthaladás után az ideghártyára, azaz a retinára érkeznek meg és itt válnak képpé. A törőközegek által összesített fénysugarak fókuszpontja az ideghártyán a sárgafoltra esik. Itt alakul ki az éleslátás. Itt 127 millió receptorsejt veszi fel a fényingereket valamint továbbítja az agy felé a kémiai ingerré alakított ingereket.

Az ingerületet továbbító idegsejtek nyúlványai az egész ideghártya felszínéről a látóidegfőben (papilla) szedődnek össze. A látóideg innentől már a szemgolyón kívül folytatja útját az agy látásért felelős területei felé. Végül itt történik a kép feldolgozása és értelmezése.

Szemgolyónk rendes mozgása nagyon fontos a látás szempontjából. Hat izomnak köszönhetjük ezt. Összerendezett mozgásuk teszi lehetővé, hogy két szemgolyónk egyszerre mozogjon, hogy akaratunkkal bizonyos irányba nézhessünk és hogy környezetünket mélységekben is érzékelhessük.

Forrás: egeszseg.origo.hu