:D Köszi Endre! Klassz a dal! Majd tesztelem nyáron, és a fél szememmel majd nézegetek a napba, a másikkal meg nem... aztán majd kiértékeljük!

Előzmény

Válasz

Hát , ahogy látom nagy a esély arra , hogy beszélgessünk valakivel itt sincs .
Azért ajánlok egy szép zeneszámot , remélem nektek is tetszik , ami miatt elsősorban ajánlom az a része amelyben arról szól , hogy "nézz a nappal szembe nézz !"
De a szöveg többi része is figyelemre méltó :) .

http://www.youtube.com/watch?v=3RqnvsaIay8

Válasz

Kedves Endre!

Alapvetően teljesen igazad van, a bökkenő az emberi hozzáállásban ott kezdődik, hogy elképesztő tempóban tesszük tönkre a Föld védelmét az ultraibolya sugárzásokkal szemben, és ez már egy olyan szintű gyors változást kívánna meg szervezetünktől az ehhez való védelem genetikai kialakításához, amire képtelenek vagyunk! Ez szomorú, de igaz, és nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért védekezünk ellene hébe-korba, és ez is egy fontos momentuma lenne válaszomnak, hogy teljesen természetesen nem szabad elzárnunk magunkat ezektől a hatásoktól, mert vannak jó hatásai is, és ezért van igazad Neked is!

Előzmény

Válasz

Üdvölöm az itt jelenlévőket .

Látom nem mostan a bejegyzés , de azért talán most is időszerű , meg elég szembetűnő helyen volt .

Szeretném megkérdezni , hogy miért kell a nap , a napfény ellen védekezni ?
Ez nem csak , hogy hozzá tartozik a földi életünkhöz , hanem nagyrészt neki köszönhetjük ehhez a lehetőséget , tehát biztos , hogy az ember úgy van felépítve , hogy inkább hasznos mint káros lehet a számára .Persze az lehet , hogy jóból is megárt a sok , de akkor szerintem a szervezet tudatosan védekezik .
Én pl . szeretek a nappal "szembe nézni" és a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem vakultam meg tőle , sőt kimondottam hasznosnak tartom . Olyan formában , hogy hatására szellemileg tísztul tőle az ember , valamint ébresztőleg hat a lelkünkre , aktivításra késztetve a tobozmirigyet .

Van az a mondás , hogy a "nap mindenkire egyformán süt" . Vagyis nem válogat abban , hogy kire mennyi fényt , energiát , információt áraszt , ugyanis a napból elég nagy mértékü információ is érkezik a számunkra , amelyet legközvetlenebbül a szemen keresztül tudunk felfogni . Ami meghatározza , hogy ebből mennyit ki mennyit fogad be , az bizony egyáltalán nem a nap , hanem csakis , egyedül az emberek maguk .

Válasz

Pont ez az, ami ebben a világban megdöbbentő, hogy amíg az emberek nem éreznek dolgokat a saját bőrükön, addig el sem hiszik, hogy bármi is történhet... egyébként ez is csak annak köszönhető, hogy már nem természetközeli életmódot élünk, mert vidéken igenis lehet érezni, hogy sok minden más!

Előzmény

Válasz

Richard Hobday: Gyógyító Nap című könyvében így ír:
„Manapság az embereket a napozásról igyekeznek lebeszélni, a szakemberek azt hangoztatják, hogy veszélyes kitenni a szemet az ibolyántúli sugárzás hatásainak, és ha lehet, ezt el kell kerülni. Azt tanácsolják, hogy viseljünk ibolyántúli sugarakat kiszűrő napszemüvegeket.
Mindez persze nem természetes dolog. Az emberi szem a napfényben fejlődött ki, és nagyon jól fel van szerelve ahhoz, hogy a napfény teljes spektrumával meg tudjon birkózni. Az égető kérdés viszont az, hogy valóban okoz-e szürke hályogot a napsütés.
A XX. század első éveiben nyilvánvalóvá vált, hogy a szürke hályog gyakrabban fordul elő a harmadik világ országaiban, mint nyugaton. Ez vezetett el a szürke hályog keletkezésével kapcsolatos „napfényelmélet” kialakulásához. Ennek ellenére az ibolyántúli sugárzásról soha nem bizonyították be, hogy szürke hályogot okozna. Oksági kapcsolatot a kettő között soha nem mutattak ki, bár ezzel már sok kutató megpróbálkozott. Valójában éppen arról van szó, hogy számos olyan tanulmány született, mely megcáfolja azt a feltételezést, hogy a szürke hályogot a napfény okozza, és sok lehetséges egyéb okot hoz fel a napsugárzás helyett.
Azt követően, hogy a brit Antarktisz kutatás 1985-ben „lyukat” fedezett fel az Antarktisz fölött lévő ózonrétegben, számos elképzelés látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy fokozódni fog az egészségügyi problémákat okozó UVB sugárzás ereje. Az ózonréteg megritkulása miatt megjósolt, rettegett és nagy nyilvánosságot kapott következményeknek, eddig még nyomát sem lehetett látni.
Nem szaporodott a bőrrákos megbetegedések száma, nem lettek gyakoribbak a szembetegségek, az immunrendszer rendellenességei és a környezet se szenved olyan károsodásokat, amelyeket az ibolyántúli sugárzás erősödésével lehetne magyarázni.
Az olyan elrémisztő történeteket, melyek szerint az ibolyántúli sugárzás felerősödése miatt a chilei birkák szemén szürke hályog képződik, a tudományos irodalom se támogatja. A kérdéses birkákról később kiderült, hogy valami fertőzést kapott, melynek semmi köze se volt a napfényhez. Az étrend és az életmód sokkal fontosabb szerepet játszik.”

Válasz

Semmilyen napszemüveget nem viseltem.
A jó látáshoz fény kell.
Természetes fényben jobban látunk, mint félhomályban.
Akik sok időt töltenek kint a szabadban, természetes fényviszonyok között, azok jobban látnak, kevesebb látásproblémával rendelkeznek, mint azok, akik zárt helyiségben töltik idejük nagy részét, illetve ilyen helyen dolgoznak. Ilyenkor a szemünk elszokik a természetes fénytől és még fényérzékennyé is válhat. Azonban ha a természetes fényhez visszaszoktatjuk szemünket, eltűnik a fényérzékenység és javul a látásunk.
Akik napsemüveget hordanak, azok egy idő után észreveszik, hogy fényérzékenyek lettek.
De fokozatosan visszaszoktathatjuk magunkat a természetes fényhez és a fényérzékenység eltűnik.

Válasz